Már sokadszor, a megszokott helyszínen, a Vízmű vendégházánál találkoztunk néhányan a szervezők közül december 3-án reggel hét óra előtt, hogy kezdetét vegye ismét egy kellemes program, aminek persze kárvallottja is volt. Nevezetesen egy 160 kilós disznó, amit Erdei Gyuri barátunk szállított le, szerencsére már jobb létre szenderülve.
November 26-án ismét Budapestre indult egyesületünk egy csoportja. A fő úticél a Madách színház volt, ahova 72 jegyet vásároltunk a Mamma Mia című előadásra, de mint mindig, most is összekötöttük az utat egy másik programmal. Így a délutáni előadásig az időt a Campona központban töltöttük el, ahol remek kikapcsolódást nyújtott többek között a Tropikárium, ahol a nagy akváriumban éppen két búvár etette az ott méltóságteljesen úszkáló halakat, többek között a már szép nagyra nőtt cápákat.
A fő úti cél természetesen a Madách színház volt, ahol a több mint két és fél órás előadás végén a főszereplők, Koós Réka és Muri Enikő a színpadra invitálták a vállalkozó kedvű nézőket. Aki élt lehetőséggel, az egy fergeteges táncos kavalkád részese lehetett egy időre. A produkciójukat a nézőtér vastapsa kísérte.
Fotók a képtárban megtekinthetőek.
Március 12-én egy kis maroknyi, de annál lelkesebb kis csapat gyülekezett a Dózsa Klubban IPA szervezetünk által a rendvédelmi dolgozók ( Rendőrség, Büntetés Végrehajtás, Katasztrófavédelem ) gyermekeinek szervezett húsvéti kézműves programjára.
Mint mindig most is Székedi Éva irányítása mellett dolgoztak nemcsak a gyerekek, hanem a vállalkozó kedvű szülők is.
Március 26-án Budapesten járt egyesületünk egy csoportja. Reggel egy kis késéssel indultunk, mert kisebb busz érkezett, így egy gyors csere után vághattunk neki az útnak.Délelőtt látogatást tettünk az Országházban, délután pedig a Madách Színház Váratlan vendég című előadását tekintettük meg.
Február 25-én tartotta éves közgyűlését egyesületünk. Kisházi Gábor elnök beszámolóját, valamint az azt kiegészítő pénzügyi beszámolót, melyet Tóthné Polgár Anna terjesztett elő, egyhangú szavazással fogadták el az egyesület tagjai. A beszámolót diavetítéssel tették színesebbé, így mindenki belekóstolhatott az elmúlt évi programokba, illetve azok, akik részt vettek ezeken a programokon, egy kicsit nosztalgiázhattak. A kincstárnok beszámolójából pedig megtudhatták, hogy mindez mennyibe került az egyesületnek. A jó gazdálkodásnak köszönhetően egy minimális tartalék is maradt amit a 2016-os tagdíjak, valamint a reményeink szerint minél több felajánlás eredményeként az adó egy százalékok még növelhetnek. Erre szükség is lesz, hiszen erre az évre is számos programot tervezett az elnökség.